1999.
I.
Az Egyesület elnevezése, székhelye, alakulásának időpontja:
MECSEK Táncegyüttes Egyesület
2./ Az Egyesület székhelye:
Pécs, Dr. Veress Endre u. 6.
Tel.: 72/253-477
3./ Alakulás időpontja – a Közgyűlés jegyzőkönyvéből is kitűnően:
1994. év június hó 10. napja.
Az Egyesület célja és működésének formája:
a./ A magyar néptánc kultúra, népdal, népzene megismerése, megismertetése, a néptánc színpadi feldolgozása, bemutatása, továbbá
b./ Alkotó közösségek megteremtése és működtetése, a néptánccal történő közösségi nevelés kiszélesítése.
2./ Az egyesület a Baranya Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével közhasznú szervezetként működik.
3./ Az Egyesület közhasznú tevékenységét az alábbi cél szerinti tevékenység feltüntetésével tartalmazza az Alapszabály:
– kulturális tevékenység (1997. CLVI. tv 26. §. c. 5.)
– kulturális örökség megóvása (1997. CLVI. tv 26. §. c. 6.).
4./ Az egyesület működése és a működés keretében nyújtott szolgáltatásai nyilvánosak, és azok bárki által megismerhetők és igénybe vehetők. A szolgáltatások igénylésének módját az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A szolgáltatásokról és azok igénybevételének módjáról a nyilvánosságot tájékoztatni kell, a nyilvánosságra hozatal módjai különösen: Városi Televízió elektronikus képújsága, Humán Források regionális nonprofit lap, Déli Extra, Pécsi Extra, Új Dunántúli Napló ( B. M. napilap ).
5./ Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó és média útján minden év legkésőbb június 15-ig ( az Egyesület előző évi szakmai és pénzügyi beszámolójának Közgyűlési elfogadása után ), írott formában nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai különösen: Városi Televízió elektronikus képújsága, Humán Források regionális nonprofit lap, Déli Extra, Pécsi Extra, Új Dunántúli Napló ( B. M. napilap ).
6./ Az egyesület működése során közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, a szervezete pártoktól független, és ezen Alapszabály a pártoknak anyagi támogatás nyújtását kizárja. Országgyűlési képviselőjelöltet, megyei és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat és nem támogathat.”
7./ Az Egyesület működése:
E célok megvalósítása érdekében az Egyesület támogatja és biztosítja:
– az Egyesülethez kapcsolódó oktatási formákat;
– a táncegyüttes utánpótlásának megszervezését, folyamatos működését;
– új koreográfiák elkészítését;
– fellépéseket, műsorok bemutatását, fesztiválokon való részvételt;
– bel- és külföldi cserekapcsolatok kiépítését, ápolását, vendégszereplések megvalósítását, lebonyolítását, vendégegyüttesek fogadását;
– a szakmai munkában résztvállalók szakmai képzését, ismereteinek bővítését, szakmai tapasztalatszerzést;
– a hangszeres kíséret megvalósítását, működtetését, az ezirányú képzést;
– a kosztümtár és a hangszerállomány fejlesztését, karbantartását;
– szakmai kapcsolatok kiépítését és folyamatosságát;
– a gyűjtő-, kutató- és propaganda tevékenységet;
– a pályázati munka folyamatosságát;
– a különböző szintű kapcsolatok kiépítését és megtartását (intézmények, gazdasági és társadalmi szervek)
8./ Az Egyesület és annak tagsága vállalja az 1955-ben alakult Táncegyüttes múltját, útkeresését, kudarcait, elért eredményeit.
9./ Az Egyesület tagjai közé várja a táncegyüttest megalapító és munkájában részt vállaló tagokat.
10./ Tisztelettel adózik azoknak, akik már nem lehetnek tagjai az egyesületnek.
Az Egyesület tagsága:1./ A tagsági viszony keletkezése:
a./ Az Egyesületnek tagja lehet egyrészt minden olyan kiskorú és nagykorú természetes személy magyar és külföldi állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, továbbá intézmény, csoport, szervezet, jogi személy, ha az Alapszabályban foglaltakat elfogadja és azok megvalósításáért tenni kész.
Kiskorú állampolgár az Egyesületnek a szülő /a törvényes képviselő/ írásos hozzájárulásával lehet tagja, de szavazati joggal a 16. életévének betöltése után rendelkezhet.
Az Egyesületnek bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is tagja lehet, ha nyilatkozatban /szerződésben/ vállalja az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatását.
A módosított Alapszabályban foglalt korlátok között az Egyesületnek bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is tagja lehet, ha nyilatkozatban /szerződésben/ vállalja az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatását.
b./ Az Egyesületbe való belépés önkéntes, a tagfelvétel jogát a közgyűlések közötti időszakban az Elnökség gyakorolja a Közgyűlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett.
Az Elnökség az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.
c./ A tagsági viszony létesítéséhez szükséges a tagsági díj befizetésének vállalása és az első évi tagdíj befizetése, míg a tagsági viszony fenntartásához a tagdíj folyamatos rendezése szükséges.
A tagsági díj összegét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg és módosítja.
2./ A tagsági viszony formái:
a./ Rendes tagok
b./ Pártoló tagok
c./ Tiszteletbeli tagok.
a./ Rendes tag az lehet, aki az Alapszabályt elfogadja, s megfelel a tagsági viszony létesítésével kapcsolatos feltételeknek.
b./ A Pártoló tagok: az Egyesület célkitűzéseit magán és jogi személyek /vállalatok, intézmények, szövetkezetek, gazdasági társaságok stb…/ is pártfogolhatják, azok megvalósításában részt vehetnek. A pártoló intézményeknek az Egyesület munkájában való részvételét, ezen belül azt, hogy mily módon és eszközökkel támogatják a célkitűzések megvalósítását, esetenként külön megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást az Elnökség köti meg a Pártoló taggal. A pártoló tagok nem választhatnak és nem válaszhatók.
c./ Tiszteletbeli tag közéleti, társadalmi, honismereti tevékenységével kitűnt bármely helyi, vagy máshol áló személy, akinek élete és munkája példaképül állítható az együttes tagjai elé. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja meg. A tiszteletbeli tagok nem választhatnak és nem válaszhatók.
3./ Az Egyesület és a Mecsek Táncegyüttes egymáshoz való viszonya:
Az Egyesületi tagság önmagában nem jelenti az Egyesület Táncegyüttesének szereplő tagságát. A Táncegyüttes mindenkori személyi összetételének meghatározása a művészeti vezető joga és feladata.
A tagok jogai és kötelességei:
2./ Az Egyesületi tagok főbb jogai:
– részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
– az egyesület működésével kapcsolatban javaslattal élhet,
– választhat és választható az egyesület szerveibe,
– tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein,
– munkacsoportokat és tagozatokat hozhat létre.
3/ Az egyesületi tagok főbb kötelezettségei:
– az alapszabály önmagára nézve kötelező elismerése,
– az elfogadott célok és feladatok megvalósításában való közreműködés,
– az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése,
– a rendes tagok tagdíjbefizetési kötelezettséggel bírnak. A tagdíj elmaradása a tagságból való “törlést” vonhat maga után. A pártoló tagok önkéntes adományt adhatnak, de tagdíjat nem kötelesek fizetni. A tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
4/ Az egyesület a tagjairól sorszámozott nyilvántartást vezet.
5/ A tagsági viszony a jelentkező írásbeli belépési nyilatkozatának, az elnökség által elfogadott döntése után keletkezik, melyről a közgyűlést utólag tájékoztatni kell.
6/ A tiszteletbeli tagság az elnökség javaslata, felkérése alapján, a felkért beleegyezésével, a közgyűlés jóváhagyó határozata után jön létre.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése:
a./ a belépni kívánó az Alapszabályban foglaltakkal egyetért, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el;
b./ aláírja a belépési nyilatkozatot;
c./ befizeti a megállapított tagdíjat;
d./ az Egyesület Elnöksége felveszi a tagok sorába.
2./ Tiszteletbeli tagokat az Elnökség javaslatára a közgyűlés választ.
3./ Pártoló tagság akkor jön létre, ha a III.A.2.b. pontjában részletezett megállapodás létrejön az Egyesület és a másik fél között.
4./ A tagsági jogviszony megszűnése:
a./ a tag önkéntes kilépésével;
b./ a tag törlésével;
A tag törlésére akkor kerülhet sor, ha írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tagdíjat 90 napon belül;
c./ a tagsági viszonynak az Egyesület részéről történő felmondásával, ha az Egyesületi tag az Alapszabályban foglaltakkal és az Egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki, s ezért az Elnökség tagságát kizárással megszünteti (az elnökség döntése alapján, mely kizáró határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni);
d./ a tag halálával, illetőleg a jogi személy tag esetén annak megszűnésével;
e./ a pártoló tagok és tiszteletbeli tagok a tagságukról önként le is mondhatnak;
f./ az Egyesület megszűnésével.
Az Egyesület vagyona és pénzügyi eszközei:
Befizetési határidő: Két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig.
2./ Az Egyesület vállalkozásnak nem minősülő tevékenységéből származó jövedelem.
3./ Pártoló magánszemélyek és jogi személyek által nyújtott támogatások.
4./ A tagok tagdíjon felüli felajánlásai.
5./ Az Egyesület – a Ptk 62 § (3) bekezdésében foglaltak szerint – saját vagyonával önállóan gazdálkodik. A rendelkezésre álló anyagi javakat a jelen Alapszabály II. fejezet 1./ pontjában részletezett célokra használhatja fel.
Az Egyesület pénzeszközeit – a házipénztárban tartandó összeg kivételével – bankszámlán köteles tartani.
6./ Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, és azt csak az egyesület Alapszabályában meghatározott tevékenységekre fordíthatja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
7./ Az egyesület az államháztartástól illetve annak alrendszereitől támogatásban részesülhet az erre irányadó szabályok szerint.
8./ A vezető tisztségviselők, a felelős személyek, a támogatók, valamint e személyek hozzátartozói – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – az egyesület célja szerinti juttatásban nem részesülhetnek.
9./ Váltó, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem bocsátható ki, egyébként pedig az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott esetleges támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
10./ Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait a mindenkor hatályos számviteli szabályok szerint elkülönítetten kell nyilvántartania. Az egyéb nyilvántartásokra a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmaznia.
Az Egyesület szervezete:
Közgyűlés1./ Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. Az Egyesület közgyűlését évente össze kell hívni.
2./ Részvételre jogosultak: a Rendes tagok, a Pártoló tagok, a Tiszteletbeli tagok.
3./ A Közgyűlés kizárólagos határkörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása, elfogadása, módosítása;
– a tisztségviselők megválasztása illetve visszahívása;
– az Egyesület feloszlásának kimondása;
– az Egyesület munkaprogramjának jóváhagyása;
– az évi tagdíj megállapítása;
– a költségvetés megállapítása;
– az Elnökség évi beszámolójának megtárgyalása;
– az éves beszámoló jóváhagyása (egyszerű szótöbbséggel)
– a közhasznúsági jelentés (1997. évi CLVI. tv. 19. §. (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazva) elfogadása;
4./ A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
5./ A közgyűlés határozatképes, ha az egyesület tagjainak több, mint a fele jelen van.
Ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, és legkésőbb tíz napon belül meg kell ismételni. Az újra összehívott közgyűlés az eredeti napirenden feltüntetett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az egyesület feloszlását, más egyesülettel való egyesülését, és az alapszabály módosítását, melyhez 2/3-os szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az Közgyűlés elnökének szavazata dönt.
6./ A Közgyűlésen a Rendes tagok tanácskozási, indítványozási és szavazati joggal, a pártoló és tiszteletbeli, valamint a meghívottak csak tanácskozási és indítványozási joggal vesznek részt.
7./ A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 3 évre választja meg az Egyesület Elnökségét.
8./ A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá és két jelen volt tag hitelesít.
9./ A Közgyűlés az Elnökség javaslatára tiszteletbeli tagokat választhat.
10./ A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik, a Közgyűlési ülés napirendjét is tartalmazó, a Közgyűlési ülés helyére és időpontjára szóló írásbeli meghívónak a Közgyűlési ülést megelőzőleg legalább nyolc nappal történő megküldése útján. Rendkívüli esetben a Közgyűlés rövid úton távbeszélő útján is összehívható.
11./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a Társelnök vezeti. Az Elnök a Társelnök útján gondoskodik az ülések sikeres lebonyolítási feltételeiről, és a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
12./ A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akivel vagy akinek közeli hozzátartozójával és élettársával szemben az 1997. évi CLVI. tv. 8§ (1) bekezdése kizáró feltételt tartalmaz.
13./ A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a titkár készít el. A Közgyűlési ülés jegyzőkönyvét az elnök, illetve alkalmanként a Közgyűlés egy másik, soron következő tagja aláírásával hitelesíti.
14./ A Közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. A Közgyűlés ülése jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről az Egyesület Társelnöke gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent egyesületi tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
– a döntés számát, időpontját, hatályát,
– a döntés tartalmát,
– a szavazati arányt,
15./ A Közgyűlés határozatait az érintettekkel írásban kell közölni (8 napon belül). Az értesítés az Elnök feladata. Évente egy alkalommal a Közgyűlés határozatait a helyi sajtón, a helyi rádión és helyi televízión keresztül nyilvánosságra kell hozni (így különösen: Új Dunántúli Napló, “Humán Források” regionális nonprofit lap, Városi Televízió és Rádió).
16./ Az egyesület évente köteles beszámolót és közhasznúsági jelentést készíteni. Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, az egyesületi Társelnökkel előzetesen egyeztetett időpontban, illetve az éves közhasznúsági jelentésből saját költségére másolatot készíthet.
17./ A Közgyűlés működése és az egyesület körüli ügyviteli teendőket, különös tekintettel az éves közhasznúsági jelentés elkészítésére, az egyesületi Társelnök látja el a Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
18./ Vezető tisztségviselők összeférhetetlensége:
nem lehet vezető tisztségviselő,
18.1./ Aki az egyesület vezető tisztségviselőjének közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b./ pont) vagy élettársa;
18.2./ a közhasznú szervezet megszűntét követően legalább 2 éven keresztül, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlíti ki;
18.3./ aki más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, és annak alapszabálya, vagy Alapszabálya más közhasznú szervezetnél vezető tisztség betöltését kizárja.
Az Elnökség:
A tisztségviselőket (kivéve az Elnököt) a Közgyűlés választja négy évre, nyílt egyszerű szótöbbséggel.
2./ Az Elnökség összetétele:
Elnök /Elnökség választja meg tagjai közül nyílt egyszerű szótöbbséggel/
Társelnök
Titkár
Elnökségi tagok / 5-11 fő/
3./ Az Egyesület Elnökségének fő feladatai:
a./ Az Egyesület éves munkaprogramjának elkészítése.
b./ A Közgyűlés összehívása.
c./ Két Közgyűlés között az Egyesület tevékenységének irányítása.
d./ Regisztrálja a tagokat.
e./ Dönt a tag törléséről, valamint kizárásáról, s ezekről beszámol a közgyűlésnek.
f./ Felel az Egyesület vagyonának gondos kezeléséért.
g./ Gondoskodik az Egyesületi rendezvények, előadások előkészítéséről, megszervezéséről, lebonyolításáról.
h./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az Elnökség dönt.
i./ Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban az éves programban meghatározott időben üléseket szervez az Egyesületi tevékenység folyamatos biztosítására.
j./ Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha valamennyi tagját az ülés időpontjáról, legalább 8 nappal előtte értesítették és az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az Elnökség szótöbbséggel határoz, egyenlő számú szavazatok esetén az Elnök szavazata dönt.
k./ Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az ülés elnöke és az Egyesület Titkára ír alá.
l./ Ha az Egyesület Elnöksége vagy az utalványozásra jogosult tagja az Alapszabállyal, illetve az egyéb jogszabályokban foglaltakkal ellentétes módon jár el, ugy az általa végzett tevékenységért saját vagyonával felel.
m./ Az Elnökség gondoskodik az Egyesület pénzügyi, gazdasági ellenőrzéséről, s ennek eredményeiről beszámol a Közgyűlésnek.
n./ Az Elnökség meghatározza a pénzkezelése, utalványozási, könyvelési feladatok ellátásának módját.
o./ Az Elnökség ügyel arra és felel azért, hogy az Egyesület működése ne sértse az Alapszabály I.3./ pontjában foglalt, az Egyesület politikai semlegességét biztosító tilalmakat.
p./ Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az Elnökség összehívásáról az Elnök gondoskodik, az Elnökségi ülés napirendjét is tartalmazó, az Elnökségi ülés helyére és időpontjára szóló írásbeli meghívónak az Elnökségi ülést megelőzőleg legalább nyolc nappal történő megküldése útján. Rendkívüli esetben az Elnökség rövid úton távbeszélő útján is összehívható.
r./ Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a Társelnök vezeti. Az Elnök a Társelnök útján gondoskodik az ülések sikeres lebonyolítási feltételeiről, és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról.
s./ Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akivel vagy akinek közeli hozzátartozójával és élettársával szemben az 1997. évi CLVI. tv. 8§ (1) bekezdése kizáró feltételt tartalmaz.
t./ Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a titkár készít el. Az Elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnök, illetve alkalmanként az Elnökség egy másik, soron következő tagja aláírásával hitelesíti.
u./ Az Elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. Az Elnökség ülése jegyzőkönyvének és a nyilvántartás elkészítéséről az Egyesület Társelnöke gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent egyesületi tagok, a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét), továbbá a hozott döntést. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
– a döntés számát, időpontját, hatályát,
– a döntés tartalmát,
– a szavazati arányt,
v./ Az Elnökség határozatait az érintettekkel írásban kell közölni (8 napon belül). Az értesítés az Elnök feladata. Évente egy alkalommal a Elnökség határozatait a helyi sajtón, a helyi rádión és helyi televízión keresztül nyilvánosságra kell hozni ( így különösen: Új Dunántúli Napló, “Humán Források” regionális nonprofit lap, Városi Televízió és Rádió ).
4./ Elnök:
– jogosult képviselni az Egyesületet hivatalos szervek előtt;
– elnököl a Közgyűlésen, Elnökségi ülésen;
– összehívja az Elnökségi ülést és gondoskodik az Elnökség határozatainak végrehajtásáról;
5./ Társelnök:
– az Egyesület művészeti-szakmai és egyéb szervezési tevékenységét önállóan irányítja, feladatait, hatáskörét az Elnökség jelen szabályzat keretei között határozza meg;
– ha az Elnök időközben tisztségéről leköszönne, vagy tagsága bármi módon megszűnne, az Egyesület ügyeit a legközelebbi közgyűlésig irányítja;
– az Elnökhöz hasonlóan – annak megfelelő tájékoztatása mellett – jogosult az Egyesület önálló képviseletére;
– előkészíti a törvényben meghatározott módon a közhasznúsági jelentést.
6./ Titkár:
– végzi az Egyesület adminisztratív teendőit és egyéb munkáit az Elnök és a Társelnök által meghatározott körben;
– kezeli az Egyesület okmányait, iratait, nyilvántartásait, beleértve a /naprakész/ tagnyilvántartást is;
– végzi az Egyesület írásbeli teendőit;
– szerkeszti a Közgyűlés és az Elnökség jegyzőkönyveit;
Utalványozási jog: Az Egyesület bankszámlájáról pénzfelvételeket, átutalásokat az Egyesület Társelnökének és Elnökének, vagy – az Elnök, vagy a Társelnök által meghatározott – egy elnökségi tagja közül kettőjük együttes aláírásával lehet eszközölni.
Egyéb:
2./ A tisztségviselők az Egyesület érdekében történt eljárásukkal kapcsolatos kiadásait megtérítését igényelhetik az Elnökségtől, ha az indokolt volt. A későbbiekben az Elnökség a tisztségviselők részére díjazást is megállapíthat.
3./ A díjazást rögzítő szerződést az Elnökség jóváhagyásával az Elnök jogosult a Társelnökkel és a Titkárral az Egyesület képviseletében megkötni.
4./ Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Az egyesület, képviselője útján, hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a működése a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételeknek nem felel meg.
5./ A közhasznú nyilvántartásba vétel törléséről a Bíróság jogosult határozatot hozni.
6./ Felügyelő szervezetet a Közgyűlés nem választ, mert az egyesület éves bevétele az 5 millió forintot nem haladja meg, és ezért ilyen szerv létrehozása nem kötelező.
Az Egyesület megszűnése:
feloszlását, vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja, vagy az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnteti.
2./ Az Egyesület megszűnése esetén annak vagyonával az egyesület Közgyűlése jogosult rendelkezni. Ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát Pécs városában működő, a néptánc kultúramegőrzését célul tűző alapítvány részére kell rendelkezésre bocsátani.
Több ilyen alapítvány esetén, a fennmaradó vagyont ezen alapítványok között kell felosztani, Amennyiben az egyesület megszűnésekor Pécs városában a fenti céllal létrehozott alapítvány nem működik, úgy a fennmaradó vagyont Baranya megyében bejegyzett, a néptánc kultúra megőrzését célul tűző bármely alapítvány részétre kell rendelkezésére bocsátani.
Záró rendelkezések
2./ Minden egyéb nem érintett vonatkozásban a Pécsett 1994. június hó 10. napján kelt (és 1998-ban Bírósággal módosított) Alapszabályban foglaltak változatlanul hatályban maradnak.
3./ Az egyesület működésével kapcsolatos jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekről szóló rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, valamint A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.
4./ Jelen módosított alapszabályt a Mecsek Táncegyüttes Egyesület 1999. április 29. napján megtartott Közgyűlésén jelenlévők megtárgyalták, egyhangúlag elfogadták és aláírták (lásd: jelenléti ív).
Egyben felhatalmazza a Közgyűlés Molnár Jánost (Pécs, Alkony u. 1. sz. alatti lakos) az Egyesület Társelnökét, hogy a Baranya Megyei Bíróságon az Egyesület Alapszabálya módosításának elfogadását és az Egyesület közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérelmezze.
Pécs, 2000. 01. 03.
| Gál Lajos az Egyesület elnöke |
Záradék:
Ezen alapszabályt az egyesület közgyűlése 2001. június 28-án a 7/2001 sz. határozatával elfogadta.
Pécs, 2001. június 29.
| Pollák Ferencné jegyzőkönyvvezető titkár |
Gál Lajos elnök |